850 ezer idős embert tesz nagyon boldoggá, ha hamarosan valóban bevezetik az Egyensúly Intézet ötlete, a radikális nyugdíjreform.
Magyarországon jelenleg 850 ezer idős ember kap a 174 ezer forintos létminimumnál alacsonyabb nyugdíjat, miközben 77 ezren félmillió forintnál magasabb ellátásban részesülnek. Előbbiek élete változhat meg gyökeresen, ha elfogadják az Egyensúly Intézet radikális javaslatát. Ugyanis elképzelésük szerint az általuk átalakított magyar nyugdíjrendszer minden nyugdíjas számára biztosítaná a létminimumnak megfelelő alapnyugdíjat.
Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója a Telexnek adott interjújában kijelentette, hogy senki ne éljen nyugdíjas korában a létminimum alatt.
A minimálnyugdíj a jó megoldás az idősek számára
És az államnak a többi európai országhoz hasonló mértékben kellene finanszíroznia a nyugdíjakat. Az intézet nemrég megjelent „Magyarország-kézikönyv, 33 megoldás 33 égető problémára” című könyvében a nyugdíjrendszer működését az ország tizedik legfontosabb problémájaként azonosították. Az Egyensúly Intézet szakértői egy kétpilléres rendszert javasolnak.
Szakértők szerint fenntarthatatlan ez a nyugdíjrendszer
Eszerint az első pillér egy mindenkinek alanyi jogon járó, a létminimummal megegyező minimálnyugdíj lenne. Míg a második egy megtakarítási pillér, ahol a dolgozók virtuális számlán gyűjthetnék befizetéseiket – idézi a Pénzcentrum.

A javaslat meglepőnek tűnhet, hiszen a szakértők általában a nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságáról beszélnek. Viszont a probléma gyökere, hogy a magyar nyugdíjakat csak az inflációval indexálják.
Ami nem biztosítja, hogy lépést tartsanak a fizetésekkel. Ennek eredményeként míg 2010-ben az átlagnyugdíj az átlagkereset 75 százaléka volt, ma a 13. havi nyugdíjjal együtt sem éri el annak 60 százalékát.
Az Eu országaihoz viszonyítva kevés az öregségi nyugdíj
A finanszírozás kérdésére az intézet azt válaszolja, hogy Magyarországnak egyszerűen többet kellene költenie erre a területre. Az EU országai átlagosan GDP-jük 9,3 százalékát fordítják , míg Magyarország csak 5,4 százalékot.
A fenntarthatóság érdekében azt javasolják, hogy a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kössék, és az új rendszer erősebben jutalmazza a hosszú szolgálati időt – idézte a propeller.hu.