Így lehet több a nyugdíj, mint a fizetés
Az új szabályok szerint a nyugdíj a ledolgozott évek és az átlagkereset alapján nő, továbbdolgozással a fizetés összegét is meghaladhatja.
Megszületett a döntés, részletesen rögzítették, hogyan számítják ki a jövőben az öregségi nyugdíjat. A rendszer két fő pillérre épül: az elismert szolgálati időre és a teljes életpálya alapján meghatározott havi átlagkeresetre – adta hírül a ProfitLine.
A nyugdíj összege nem fix összeg, hanem az átlagkereset meghatározott aránya, amely a ledolgozott évek számával emelkedik. Minél hosszabb a bejelentett munkaviszony, annál magasabb százalék jár. A szabályozás alsó korlátot is rögzít: a teljes öregségi nyugdíj nem lehet kevesebb a törvényben meghatározott minimumösszegnél, kivéve, ha a szolgálati idő nem éri el a 20 évet. Ebben az esetben a védőkorlát nem alkalmazható.
Ha valakinek az átlagkeresete még a minimálnyugdíjat sem éri el, akkor a megállapított ellátás pontosan az átlagkeresetével lesz azonos.
Minden 30 rádolgozott nap után 0,5 százalék plusz nyugdíj jár
Alapesetben a nyugdíj nem haladhatja meg azt a havi átlagkeresetet, amelyből kiszámolták. Van azonban kivétel. Aki betölti a nyugdíjkorhatárt, legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik, de nem igényli azonnal az ellátást, hanem tovább dolgozik, az többet fog kapni.
Minden plusz 30 nap után 0,5 százalékos emelésre jogosult. Így a nyugdíj akár az eredeti átlagkeresetet is meghaladhatja.
Az átlagkereset számításánál 1988. január 1-jétől veszik figyelembe azokat a jövedelmeket, amelyek után nyugdíjjárulékot fizettek. Ide tartoznak a munkabérek, prémiumok, jutalmak, bizonyos arányban a borravaló és a felszolgálási díj, valamint egyes vállalkozói és speciális adózási formákból származó bevételek is.
Nem minden ellátás számít bele automatikusan, az álláskeresési vagy családtámogatási juttatások csak akkor, ha az az érintett számára kedvezőbb.
Magas jövedelem esetén korlátozás lép életbe
Ha egy időszakról hiányoznak a kereseti adatok, a törvény pótló szabályokat ír elő. Elsőként a korábbi évek jövedelmét veszik alapul, ennek hiányában a minimálbér harmincad részével számolnak naponta. A régi kereseteket csökkentik a korabeli járulékokkal és adókkal, majd a nemzetgazdasági nettó átlagkereset növekedésével felértékelik, így nem névértéken, hanem mai szintre hozva számítanak.
Magas jövedelem esetén felső korlátozás lép életbe. Egy meghatározott összeg felett a számított átlagkereset egy részét már csak csökkentett arányban veszik figyelembe, ami mérsékli a kiugróan magas fizetések teljes átváltását nyugdíjjá.
Az új rendszer üzenete világos: a hosszú, folyamatos és bejelentett munkaviszony kiszámíthatóbb ellátást eredményez, de a plafonok miatt a nagyon magas nyugdíjak lehetősége korlátozott marad.
