Laci bácsi előbb gyermekotthonban, majd 30 évig barlangban élt Budapesten, most új lakást kapott a második kerületi önkormányzattól.
Teljesült Laci bácsi álma, 30 évig barlangban élt, most végre lakást kapott Budapesten a második kerületben. A hányatott sorsú férfi 18 éves koráig gyermekotthonban élt, majd utcára került. Onnan később egy barlangba vezetett az útja. Talán Laci bácsi még maga sem hiszi el, hogy életében először a saját lakásában hajthatja álomra a fejét. A hírt posztjában az Utcáról Lakásba Egyesület osztotta meg a Facebook oldalán.
Laci bácsi szép rendet tartott a barlangban is
„Laci bácsi sosem lakott önállóan, a húszas évei végére teljesen egyedül, család és kapcsolatok nélkül maradt. Alkalmi munkákból élt, a külvilág felé sokáig zárkózott maradt. Több mint harminc évig élt egyedül a természetben, egy barlangban, amit rendben tartott, és amit otthonának tekintett – írta az egyesület.
A férfi takarítóként dolgozik, reggelente elsőként érkezik, és becsülettel végzi a munkáját. Az Utcáról Lakásba Egyesület önkéntesei többször találkoztak vele, hivatalos ügyeket intéztek, és együtt nézték meg a leendő lakását.
Ez a lakás nem jutalom, hanem esély
A lakás, amibe László költözött, már a második ilyen lakás a 2. Kerületi Önkormányzattal való együttműködésben. „Ez nem jutalom, hanem esély arra, hogy biztonságban éljen – idézte a Telex. – Hogy legyen hol pihenni, főzni, ajtót zárni. Hogy végre legyen egy biztos pont az életében. A beköltözést szociális munka is kíséri, hetente találkoznak vele, közösen intézik az ügyeket, segítik abban, hogy hosszú távon is fenn tudja tartani az új élethelyzetét.
„Hála a segítőknek!!! Érdemes megnézni micsoda rend és tisztaság van a barlang körül. Nem értem, hogy tudott 30 évet utcán élni, pláne 1 barlangban! Elképesztő! Le a kalappal előtte” – írta kommentjében Patrícia.
„Micsoda sorsok vannak. Modern kori remete volt az úr. Komfortban, biztonságban milliószor jobb egy lakás. Érdekes lenne tudni, hogy a városi, házbéli ingereket hogyan éli majd meg. Remélhetőleg jól fog tudni adaptálódni. Mert bizony még egy erdei túráról a városba visszatérve is kell kis idő megszokni újra a zajokat pl. Sok sikert kívánok!” – tette hozzá Tünde.
„Köszönet és hála azért amit tesztek és tisztelet László iránt. Sokan élnek a budapesti hegyekben, erdőkben, mindig „csodálom” ahogy fenntartják magukat. Remélem sokaknak lehet még hasonló esélye” – reménykedett Gabriella.