Sürgősséggel tárgyalja kedden az Országgyűlés az Alkotmány módosítását, amely lehetővé teszi Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolítását.
Sürgősséggel tárgyalja ma az Országgyűlés az Alkotmány módosítását, amely a hatálybalépést követő napon lehetővé teszi Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolítását. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap nyújtott be egy javaslatot. Eszerint ma kezdjék meg az általános vitát az Alaptörvény 17. módosításáról. A részletes vita lefolytatásához és a zárószavazáshoz azonban rendkívüli ülés összehívására lesz szükség. Amire feltehetően a jövő héten kerül sor. A parlamentnek nagyon oda kell figyelnie a törvényalkotási eljárásra – írja az index.hu. Ugyanis egy kisebb eljárási hiba is alkotmánybírósági kontrollt vonhat maga után.
Az eljárás végén kétharmados többséggel kell elfogadni az Alaptörvény 17. módosítását. Az elfogadott módosítást az Országgyűlés elnöke 5 napon belül aláírja. Ezután jön Sulyok Tamás köztársasági elnök dilemmája. Az egyik lehetőség, hogy az elfogadott Alaptörvény-módosítást a kézhezvételétől számított 5 napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. A másik pedig, hogy az elfogadott Alaptörvény-módosítást eljárásjogi aggályainak megjelölésével aláírás előtt megküldi vizsgálatra az Alkotmánybíróságnak. Alaptörvény-módosításkor nem áll rendelkezésére a rendes törvényekre vonatkozó politikai vétó.
Sulyok Tamás nem mond le
Sulyok Tamás nem hajlandó lemondani.Ezt az eshetőséget azonban maga az érintett zárta ki a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilapnak adott vasárnapi interjújában. „Nincs okom a lemondásra, és a miniszterelnök eddig nem talált közjogi indokot az eltávolításomra” – jelentette ki Sulyok Tamás. A köztársasági elnök esetében az alkotmánymódosítási javaslat „csupán egy mondattal intézi el a hivatalból való eltávolítás kérdését”. Mivel a szöveg a „jelenlegi köztársasági elnökre”, nem pedig általában az elnöki tisztségre vonatkozik. Ezért nem értelmezhető másként, mint egy konkrét személyre szabott jogszabályként. Amit semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni” – vélte korábban az államfő.
Ez lesz, ha Sulyok távozik
A köztársasági elnök megbízatásának megszűnésével megüresedik az államfői tisztség. Az Alaptörvény rendelkezései szerint a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Ebben az esetben a házelnök országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatait az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.
Ez a szabályozás azt jelenti, hogy az Alaptörvény 17. módosításának hatálybalépését követő napon Forsthoffer Ágnes az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig gyakorolja a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit. Az Országgyűlés elnöki feladatait a parlament által kijelölt alelnök, feltehetően a három tiszás alelnök Hallerné Nagy Anikó ügyvéd, Kőszegi Krisztián földrajz–történelem szakos tanár és Rák Richárd jogász valamelyike veszi át.
Rost Andrea jelölését nem cáfolta a Tisza
Magyar Péter elmondása szerint még a nyáron új köztársasági elnököt szeretnének választani. Az Alaptörvény 17. módosítása azt is tartalmazza, hogy az Országgyűlés az új államfőt az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb 5 évig tartó időtartamra választja meg. A Tisza Párt még nem nyilatkozott arról, hogy kit szeretnének jelölni az államfői tisztségre. Az egyik lehetséges jelöltről Schiffer András ügyvéd beszélt.
A volt politikus abból indult ki, hogy Rost Andrea, aki közvetlenül Magyar Péter után, a Tisza Párt országos listájának második helyén szerepelt. A választások után nem lett kormánytag, nem jelölték házelnöknek, de még egy bizottsági elnökséget sem bíztak rá a parlamentben. „Ezt közben mosolyogva tűri, ezt egy esetben tűri mosolyogva a második helyezett: hogyha az illetőnek be van ígérve az elnöki poszt”. Schiffer András találgatását eddig tiszás körökben sem cáfolták.
