A szüreti mulatság évszázados magyar hagyományaink egyike, amely minden ősszel új életre kelti a Kárpát-medence szőlőtermő vidékeit.
A szüreti mulatságok történelme évszázadokra nyúlik vissza. A XVI-XVII. században a szüret olyan jelentős esemény volt, hogy még a törvénykezést is beszüntették erre az időre. A mai formájában ismert szüreti felvonulás és bál azonban csak a 200 éve alakult ki.Ez az időszak nemcsak a szőlő betakarításáról szól, hanem közösségépítő erővel is bír. Amely generációkon át összeköti a családokat és a falvakat.
Dr. Mód László néprajzkutató forrásaiból tudjuk, hogy az országszerte elterjedt szüreti felvonulások elődjének egy 1815-ben rendezett eseményt tartanak. Ferenc császár, I. Sándor orosz cár, valamint III. Frigyes Vilmos porosz király Margitszigeten zajló találkozójára rendeztek egy mesterséges szüretet, felvonulást. Ez a később általánosan elterjedt szüreti felvonulások előképének tekinthető.
A szüreti szokások eredete különböző agrárrítusokban és maszkos népi játékokban kereshető. A 19–20. század fordulóján miniszteri rendelet írta le és szabályozta a szüreti szokásokat, amelyek a 18–19. századi uradalmi szőlőmunkások szokásait vették alapul.
A hagyományos szüret menete
Hagyományosan a szüret szeptember közepétől október végéig zajlott. A kezdőnap változó volt: Míg az Alföld több vidékén Szent Mihály-napkor (szeptember 29.), a Dunántúl nagy részén és Erdélyben Terézia-napkor (október 15.), Tokaj-Hegyalján pedig Simon-Júdás napján (október 28.) kezdődött a munka.
A szüretet gyakran hangoskodással indították: harangzúgással, riogatással vagy pisztolylövésekkel. Míg a lányok és asszonyok szedték a szőlőt görbe késsel, kacorral vagy metszőollóval, addig a férfiak puttonyoztak – hátukon vitték a nagy gyűjtőedényeket. Minden puttonyos kezében ott volt a frissen vágott vessző, melyre minden puttony szőlő után rovást faragtak.
Szüreti király, királynő és a koszorú hagyománya
A szüreti mulatságok egyik legfontosabb eleme a szüreti király és királynő választása volt, akik a legszorgalmasabb munkásokat vagy a közösség fiatal tagjait szimbolizálták. Jelen volt a bíró, a csőszlegények és csőszlányok is. Bizonyos helyeken borkirályt választottak, aki az esti mulatság házigazdája volt.
A szüret végeztével szüreti koszorút készítettek a legszebb szőlőfürtökből és levelekből, amelyet aztán a gazda házára vagy a borospincére függesztettek szerencsehozó jelképként. A koszorú fém- vagy favázra aggatott szőlőfürtökből állt, amelyet búzával, szalagokkal vagy borosüveggel díszítettek.
Szüreti felvonulás és bál
A szüreti felvonulás főszereplője az esti mulatságért felelős borkirály volt. A felvonulás során lovaskocsikkal, hintókkal járták be a település utcáit. A résztvevők népviseletbe öltöztek, és a menet végigvonult a falun, hogy megünnepeljék a jó termést és hangsúlyozzák a bor és szőlő fontosságát.
A szüreti bálok különleges társadalmi jelentőséggel is bírtak. Sok helyen úgy tartották, hogy aki a szüreti bálon nem kel el, az örökre pártában marad. A bálterem feldíszítése is fontos volt: drótra akasztott terményekből – nemcsak szőlőfürtökből, hanem más gyümölcs- és zöldségfélékből – álló dekoráció díszítette a helyszínt.
Magyar szüreti hagyományok Nógrád megyében
Nógrád megye szőlőtermő vidékein a palócok különösen gazdag szüreti hagyományokkal rendelkeznek. A megye településeinek többsége őrzi és ápolja ezeket az évszázados szokásokat. Hollókő világörökségi falu, minden évben nagyszabású szüreti fesztivállal ünnepli az őszi betakarítást. A rendezvény szüreti felvonulással kezdődik a Palóc útról, végig az Ófalun, lovasokkal, hintókkal, népviseletesekkel, néptáncosokkal és maskarásokkal.
A Hollókői Palóc Disznótor és Szüreti Mulatság 2025. október 11-i hagyományőrző programjának kínálatában találunk disznóvágást, néptáncbemutatókat és természetesen szüreti bált is. Rendezvényeiken rendszerint kirakodóvásár várja az érdeklődőket finom házi süteményekkel, rétessel, lángossal és helyi finomságokkal.
Terény hagyományai
Terény szintén élen jár a hagyományok ápolásában. A településen rendszeresen megrendezésre kerülő szüreti mulatságok és felvonulások a helyi közösség életének fontos részét képezik. És megmozgatják a parányi falucska szinte minden lakóját. Programjai között szerepel a hagyományos felvonulás és szüreti bál is. Idei mulatságukat 2025. szeptember 13-án tartották a település önkormányzatának szervezésében.
A rendezvényen beszédet mondott Terény község polgármestere, Horváth Balázs és Balla Mihály, a régió parlamenti képviselője is, aki az alábbi videót osztotta meg az eseményről.
A hagyományok mai megőrzése
Ma már számos település törekszik a magyar hagyományok megőrzésére és továbbadására. A szüreti mulatságok nemcsak kulturális örökségünk részei, hanem a helyi közösségek összekötő kapcsai is. Ezek a rendezvények lehetőséget adnak a fiataloknak, hogy megismerjék őseik szokásai. Családjaiknak pedig arra ad módot, hogy együtt ünnepelhessenek.
A modern szüreti fesztiválok megtartották hagyományos elemeiket: a szüreti felvonulást, a népviseleteket, a néptáncokat és a közösségi mulatságokat. Ezek az események nemcsak szórakozást nyújtanak. De élő kapcsolatot teremtenek a múlt és a jelen között. Így biztosítva, hogy a magyar szüreti hagyományok fennmaradjanak a jövő generációi számára is.
