KÁRPÁTMEDENCE Lélek-emelő Vigadj, magyar: fókuszban a szüreti hagyományok
Lélek-emelő

Vigadj, magyar: fókuszban a szüreti hagyományok

szüreti felvonulás Terény, fiatalok vonulnak népviseletben

A szüreti mulatság évszázados magyar hagyományaink egyike, amely minden ősszel új életre kelti a Kárpát-medence szőlőtermő vidékeit.

A szüreti mulatságok történelme évszázadokra nyúlik vissza. A XVI-XVII. században a szüret olyan jelentős esemény volt, hogy még a törvénykezést is beszüntették erre az időre. A mai formájában ismert szüreti felvonulás és bál azonban csak a 200 éve alakult ki.Ez az időszak nemcsak a szőlő betakarításáról szól, hanem közösségépítő erővel is bír. Amely generációkon át összeköti a családokat és a falvakat.

Dr. Mód László néprajzkutató forrásaiból tudjuk, hogy az országszerte elterjedt szüreti felvonulások elődjének egy 1815-ben rendezett eseményt tartanak. Ferenc császár, I. Sándor orosz cár, valamint III. Frigyes Vilmos porosz király Margitszigeten zajló találkozójára rendeztek egy mesterséges szüretet, felvonulást. Ez a később általánosan elterjedt szüreti felvonulások előképének tekinthető.

Hagyományőrző fiatalok előadása (alakoskodás) a Szüreti bálon Nagyajta, 2025
Hagyományőrző fiatalok maszkos népi játéka (alakoskodás) a Szüreti Bálon (Nagyajta, Erdély) – Fotó: Pető Árpád

szüreti szokások eredete különböző agrárrítusokban és maszkos népi játékokban kereshető. A 19–20. század fordulóján miniszteri rendelet írta le és szabályozta a szüreti szokásokat, amelyek a 18–19. századi uradalmi szőlőmunkások szokásait vették alapul.

A hagyományos szüret menete

Hagyományosan a szüret szeptember közepétől október végéig zajlott. A kezdőnap változó volt: Míg az Alföld több vidékén Szent Mihály-napkor (szeptember 29.), a Dunántúl nagy részén és Erdélyben Terézia-napkor (október 15.), Tokaj-Hegyalján pedig Simon-Júdás napján (október 28.) kezdődött a munka.

A szüretet gyakran hangoskodással indították: harangzúgással, riogatással vagy pisztolylövésekkel. Míg a lányok és asszonyok szedték a szőlőt görbe késsel, kacorral vagy metszőollóval, addig a férfiak puttonyoztak – hátukon vitték a nagy gyűjtőedényeket. Minden puttonyos kezében ott volt a frissen vágott vessző, melyre minden puttony szőlő után rovást faragtak.

Szüretelő férfi puttonnyal 1959-ből – Fotó: FORTEPAN / Mészáros Zoltán

Szüreti király, királynő és a koszorú hagyománya

A szüreti mulatságok egyik legfontosabb eleme a szüreti király és királynő választása volt, akik a legszorgalmasabb munkásokat vagy a közösség fiatal tagjait szimbolizálták. Jelen volt a bíró, a csőszlegények és csőszlányok is. Bizonyos helyeken borkirályt választottak, aki az esti mulatság házigazdája volt.

A szüret végeztével szüreti koszorút készítettek a legszebb szőlőfürtökből és levelekből, amelyet aztán a gazda házára vagy a borospincére függesztettek szerencsehozó jelképként. A koszorú fém- vagy favázra aggatott szőlőfürtökből állt, amelyet búzával, szalagokkal vagy borosüveggel díszítettek.

Szüreti koszorú – Forrás: Szomolya Község Önkormányzata Facebook oldala

Szüreti felvonulás és bál

szüreti felvonulás főszereplője az esti mulatságért felelős borkirály volt. A felvonulás során lovaskocsikkal, hintókkal járták be a település utcáit. A résztvevők népviseletbe öltöztek, és a menet végigvonult a falun, hogy megünnepeljék a jó termést és hangsúlyozzák a bor és szőlő fontosságát.

szüreti bálok különleges társadalmi jelentőséggel is bírtak. Sok helyen úgy tartották, hogy aki a szüreti bálon nem kel el, az örökre pártában marad. A bálterem feldíszítése is fontos volt: drótra akasztott terményekből – nemcsak szőlőfürtökből, hanem más gyümölcs- és zöldségfélékből – álló dekoráció díszítette a helyszínt.

Magyar szüreti hagyományok Nógrád megyében

Nógrád megye szőlőtermő vidékein a palócok különösen gazdag szüreti hagyományokkal rendelkeznek. A megye településeinek többsége őrzi és ápolja ezeket az évszázados szokásokat. Hollókő világörökségi falu, minden évben nagyszabású szüreti fesztivállal ünnepli az őszi betakarítást. A rendezvény szüreti felvonulással kezdődik a Palóc útról, végig az Ófalun, lovasokkal, hintókkal, népviseletesekkel, néptáncosokkal és maskarásokkal.

A Hollókői Palóc Disznótor és Szüreti Mulatság 2025. október 11-i hagyományőrző programjának kínálatában találunk disznóvágást, néptáncbemutatókat és természetesen szüreti bált is. Rendezvényeiken rendszerint kirakodóvásár várja az érdeklődőket finom házi süteményekkel, rétessel, lángossal és helyi finomságokkal.

Terény hagyományai

Terényi népviselet- készítette: Pap Lacó

Terény szintén élen jár a hagyományok ápolásában. A településen rendszeresen megrendezésre kerülő szüreti mulatságok és felvonulások a helyi közösség életének fontos részét képezik. És megmozgatják a parányi falucska szinte minden lakóját. Programjai között szerepel a hagyományos felvonulás és szüreti bál is. Idei mulatságukat 2025. szeptember 13-án tartották a település önkormányzatának szervezésében.

Horváth Balázs, Terény polgármestere (jobbra) – készítette: Pap Lacó

A rendezvényen beszédet mondott Terény község polgármestere, Horváth Balázs és Balla Mihály, a régió parlamenti képviselője is, aki az alábbi videót osztotta meg az eseményről.

A hagyományok mai megőrzése

Ma már számos település törekszik a magyar hagyományok megőrzésére és továbbadására. A szüreti mulatságok nemcsak kulturális örökségünk részei, hanem a helyi közösségek összekötő kapcsai is. Ezek a rendezvények lehetőséget adnak a fiataloknak, hogy megismerjék őseik szokásai. Családjaiknak pedig arra ad módot, hogy együtt ünnepelhessenek.

Gyülekező a szüreti felvonulás előtt, Terény 2025 – Készítette: Pap Lacó

A modern szüreti fesztiválok megtartották hagyományos elemeiket: a szüreti felvonulást, a népviseleteket, a néptáncokat és a közösségi mulatságokat. Ezek az események nemcsak szórakozást nyújtanak. De élő kapcsolatot teremtenek a múlt és a jelen között. Így biztosítva, hogy a magyar szüreti hagyományok fennmaradjanak a jövő generációi számára is.

Hagyományőrző magyar néptáncosok a Szüreti bálon (Nagyajta, Erdély) – Fotó: Pető Árpád

Exit mobile version